2011. április 4., hétfő

A vásár és én

Szóval tegnap Mici vásározott, először életében. Pontosabban árulta már Mici máskor, mások ezét meg azzát, de életében először a saját motyóját. És ennek van ám jelentősége.
Mind az ötlet, mind pedig a kidolgozás hirtelen zajlott, és az utolsó előtti napig kétséges volt, mert nem voltam biztos abban, hogy valóban bevállalom-e. És ahogy közeledett a vasárnap, úgy lettem egyre feszültebb, egyre bizonytalanabb. Volt egy olyan pont is, amikor sírógörcsöt kaptam, és vissza akartam lépni. Az ok egyszerű. Jó bezsebelni az elismeréseket, de az nyilvánvaló, hogy aki tőlem egy fotó alapján vásárol, az kizárásos alapon valószínűleg szépnek, kedvesnek találja a munkáimat. Igaz, adódhat olyan részlet, ami a fotón nem, de életben jól látszik, és okozhat csalódást, de ilyen még nem volt, legalább is ilyen levelet még senki nem írt. Gyakorlatilag koncentráltan kapom a dicséretet. Egyik este azonban a készülődés hevében, a műhelyablakomon át csevegtem két szomszédommal, és megkaptam pályafutásom első kritikáját. És elgondolkodtam, hogy majd ott, ahol csupa idegennel találkozom, ahol sem engem, sem a miciségeket nem ismerik, vajon be tudom-e fogadni a kritikát, vagy az érdektelenséget. Féltem az emberektől, a reakcióiktól, attól, hogy nem azt kapom, amivel ti itt kényeztettek engem. Ugyanakkor hangoztatom, hogy szükségem van a kritikára, mert hogy az épít, mert mindig ott van a kétség bennem, hogy csak a rózsaszín kis felhőcskémen csücsülök, vagy tényleg ennyire tetszik, amit csinálok.
Na most volt alkalmam megfigyelni az embereket, és az nyilvánvaló, hogy olyan ember, akinek nincs affinitása a textilfigurákhoz, az nem is néz rájuk, és ez rendjén is van. Aki pedig rajong a plüssizékért, az odanéz, megáll, mosolyog, örül, tapogat, esetleg kérdez, és esetleg birtokolni is akar. A félelmem, hogy piszkálják a portékámat, és szájat húzogatnak, az nem igazolódott. Volt aki többször visszajött, és mindig engedélyt kért egy kis nyuszisimogatásra.
A nap egyik fénypontja az volt, amikor két rettentően kiábrándult, szomorú, dühös, félelmetesen negatív nő rohant el előttünk, de egyikük tekintetét magukra rántották a portékáim, és egy olyan földöntúli mosoly terült szét az arcán, hogy olyan lett, mint egy bájos tündér. Azt hiszem ez volt életem egyik legőszintébb, és legcsodálatosabb dicsérete. Nem én kaptam, de magamra vettem. :)

Előző nap elkészültek babaarcúságaim új darabjai. Nem lettek letesztelve itt, sőt fotó sem készült róluk, és úgy vittem őket magammal, hogy kicsit tartottam a fogadtatásuktól.
A legnépszerűbb miciség címet ő nyerte el:
Az én óriás törpesünöm.
Aki odajött az asztalhoz, az biztos, hogy őt megszeretgette. A képzeletbeli második helyet pedig az angyalok foglalták el, és azért a nyuszikák is meg lettek dicsérve. Új fazont ők is kaptak, mivel fogyóban van a műanyag babaszem, ezért kitaláltam, hogy legyen nyusziból is ez az alvó verzió. Na ők ilyenek:

Megígértem magamnak, és másoknak is (akik tudtak arról, hogy készülök a Goubára), hogy én bizony megírom a tutit, nem fogok kertelni, nem fogok szépíteni, ha gyenge lesz a dolog, akkor ezt nem tartom magamban. Nos, a helyzet az, hogy eleve jó volt a társaság Zaza személyében, akivel az asztalon osztoztunk, Életem Pálja is velem tartott, alapvetően jó volt a hangulat, folyamatosan zümmögött a zene, a vége felé pedig éppen elénk ült le egy fiú, aki gitározott, nem is akárhogyan, és elég sok ember jött-ment, és jöttek ismerősök is. Én biztosra mentem, így néhány budapesti megrendelőt odainvitáltam, és azon felül is vásároltak tőlem. Az azon felül azonban nem lett volna elég ahhoz, hogy elégedetten nyugtázzam a vásár pénzügyi jellegét, a vásár fő célja ugyanis mi más lehetne, mint a bevétel. Összességében viszont nem panaszkodhatok. És bár mint kiderült, az én derekam, és az izgalmakkal, kialvatlansággal, és stresszel egybekötött vásározás nem kompatibilisek egymással, azért én teszek még próbá(ka)t. 
Remélem, hogy holnap már tudok menni, de legalább ülni, mert most egyelőre szikrát szór a derekam, így a napot ágyban töltöttem.

23 megjegyzés:

  1. Nagyon szuper, hogy jó élményekkel töltődtél fel :) A süni pedig egy cukorpofa! Nagyon imádnivaló!

    VálaszTörlés
  2. Hát miért is nem csodálkozom, hogy ez a süni lett a kedvenc? Talán mert ennivalóan édes egy vacak. Hogy tudnak a te fejedből, csupa ilyen édes dolgok kipattanni?

    VálaszTörlés
  3. De aranyos ez a süni!:-)
    Írtam Neked emailt Mici!

    VálaszTörlés
  4. ó de jó volt ezt olvasni...azt hittem csak én vagyok tele félelemmel, önbizalomhiánnyal....a sün pedig irtó aranyos tényleg :)

    VálaszTörlés
  5. ÓÓÓÓ, az a sün!!!
    Imádnivaló!

    VálaszTörlés
  6. Ó, szívem! Ezek a fránya kétségek. Hiába mondják mások, hogy felesleges, akkor is ott vannak és frusztrálják az embert, tudom én. De megtetted az első lépést és hogy ez jól sült el, az remek:)

    VálaszTörlés
  7. Azt az édes, pihe-puha süniséget! :o)) Hát az valami csudajó!! Tényleg ölelgetni, simogatni való!
    Na, már kora reggel rímekben beszélek :o)

    VálaszTörlés
  8. A sünike viszi a prímet! :-)

    VálaszTörlés
  9. Drága Micikém!
    Legnagyobb tisztelettel és szeretettel írom, amit írok.
    Szegény nyuszkók! Azt gondoltam meg tudok majd barátkozni velük, de most, hogy megláttam a sünikédet... hát... szegény nyuszkóknak csökkent az esélyük a teljes elfogadásom megnyerésére. A sünid úgy cuki, ahogy van!!!!! Imádom a lesütött szemét, a szempilláit, a formás fülecskéit, a lényét! Remélem nem veszed ezt negatív kritikának, azt gondolom, akinek minden tetszik, annak igazán semmi sem tetszik!
    Sok puszi, és jobbulást kívánok!!

    VálaszTörlés
  10. igenis te kaptad a dicséreteket, hiszen a miciségek te magad vagy, ezért, ha azt dicsérik, téged dicsérnek, még szép
    én úgy örülök, hogy velem voltál....de úgy!

    VálaszTörlés
  11. Mielőbbi jobbulást kívánok a derekadnak, Neked meg sok-sok pihenést!
    Aggódni, meg lehet, csak nem érdemes!
    Akinek ilyen portékái vannak, ne féljen semmilyen megmérettetéstől!

    A süni nagyon, nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
  12. Kedves MicikeTK
    Gratula az első vásárodhoz. Remélem megerősítette az önbizalmadat, ha már nekünk nem hiszel! Tudod mi nem azért írunk neked ujjongó hozzászólásokat, hogy jópofizzunk, vagy mert nincs más dolgunk, hanem azért mert annyira gyönyörűek és értékesek a munkáid, hogy muszáj reagálni rájuk, egyszerűen nem mehetünk el mellette szó nélkül!!!
    Ez ennyire egyszerű!!!
    Más . A nyuszik nagyon aranyosak még ilyen alvó állapotukban is, és a sünidtől egyszerűen elaléltam. Végtelenül bájos egy figura!!!
    Csak ámultam és bámultam, nem csoda, ha a legzordabb sziveket is megmelengette!
    Puszi neked: Szilvi

    VálaszTörlés
  13. Szavaztam a 4.sz. versenyzőre :)
    Gratulálok a vásáros elhatározásodhoz és a bezsebelt sikerhez! Sajnálom, hogy más programunk volt :(

    VálaszTörlés
  14. Nagyon köszönjük, hogy meg osztottad velünk az aggodalmadat és örömödet!!
    Őszintén meg mondom, amit már egy párszor le is írtam, hogy imádok mindent amit csinálsz. Árad belőled az ötlet és az sem hátrány, hogy a kivitelezés is gyönyörű. Szeretnék én is Tőled majd valamit az unokáimnak. Sajnos most nem tudnék venni mindegyiknek. Így marad egyenlőre a gyönyörködés.
    Így vannak a vásárban is az emberek. De hidd el, hogy párszor el kell menned ahhoz, hogy jobban megismerjenek, Most már tudják, hogy ilyen gyönyörűségeket is lehet kapni. Legközelebb már keresni fognak. Be kell járatni a piacot, meg kell, hogy ismerjenek.
    Gratulálok a bátorságodhoz!!
    További sok sikert kívánok, Kedves Miciség!!!!!!

    VálaszTörlés
  15. Nézőként én is ott jártam a Gozsdu udvarban. Képeket is készítettem, a blogomon ott vagy.....nem voltam biztos benne, de Julcsi elárulta :)
    Kedvesek nagyon a portékáid! :)

    VálaszTörlés
  16. Annyira de annyira szépek a munkáid, hogy tisztára beléjük szerettem! Még a 13 éves fiam is megcsodálta őket! Gratulálok!

    VálaszTörlés
  17. De aranyos ez a sünike!Örülök, hogy jól sikerült a vásár!Gyógyulj meg!Pihenj egy kicsit, ha tudsz!

    VálaszTörlés
  18. 1x-űen nem találok szavakat erre a sünikére, annyira édes. Honnan benned ez a sok optimizmus, mert ez látszik a munkáidon!

    VálaszTörlés
  19. Nézz oda, váratlanul jött, még nekem is, elneveztem a sünikédet: Tündérsünikének!(így egyben!)

    VálaszTörlés
  20. A sün valami fantasztikus. Csodaszép. Szeretni való. Tökéletes. Én meg két kapura irigykedek. Olyan jó lenne, ha én is tudnék ilyet....Na mindegy ez a lényegen mit sem változtat. A sün egy igazi kedvence lehet valakinek, felnőttnek, gyereknem egyaránt.

    VálaszTörlés
  21. У вас такие замечательные и очень добрые игрушки !

    VálaszTörlés
  22. Törpesün:) Nálunk ez Kornél beceneve:) És neki is ilyen hosszúak a szempillái:)

    VálaszTörlés
  23. Ó ez a kicsiny süni.... Annyira édes!!!

    VálaszTörlés