2010. július 26., hétfő

Kánikulában sütni sejj de jó is

Ez is egy képtelen bejegyzés lesz. A szó szoros és átvitt értelmében is. Merthogy kajáról lesz szó, ami jó szokásomhoz híven fotózhatatlan, hiszen már készítés közben fogyasztásra kerül, és mire elkészül általában már uncsi annyira, hogy eszembe se jusson megörökíteni.
A szóban forgó étel a svéd húsgolyó barnamártással. A keresőbe beírt  hívószavakra számtalan oldal és receptötlet előkerül, én mégis azt a változatot választottam, amit Barbinál láttam. Tejszínnel készül és vajban sül. Mmmm, ez az igazi. A dolog pikantériája az, hogy hosszú-hosszú készülődés után, végül most szombaton éreztem úgy, hogy minden együtt van ahhoz, hogy kipróbáljam ezt a bizonyos étket. Szombaton, amikor ugyan már "hűvösebb" volt az idő, de azért még röpködtek a 30 fölötti fokok. Egyetlen apró technikai intelem elkerülte a figyelmemet, mégpedig hogy a golyócskákat a serpenyőben folyamatosan rázogatva kell sütögetni, hogy elérjék az egyenletes barnaságot. Na ehhez még túlságosan gyilkos volt az idő, ráadásul az első körben atomjaira hullott golyócskáimat látva a várt 1-2 órás sütögetésből cca. 5 óra lett. A bibi csak annyi volt, hogy elkerülte a figyelmemet a hús mennyisége. Megszoktam, hogy a tálcán vásárolt darált hús fél kiló szokott lenni, de ez egy kiló volt. Szóval plötyi lett a massza, de ugye fogalmam sem volt róla, hogy milyennek kellene lennie. Nekifutottam újra, és végül összeállt a dolog.
Viszonyítási alapom egyáltalán nincsen, mert az eredetit még nem volt alkalmam megízlelni, azonban a néhány héttel ezelőtti Ikeás barangolás alkalmával érzett illatok megegyeztek azzal, amit sütés közben éreztem. Ezért azt gondolom, hogy talán stimmelt a művem az igazihoz.
Nekem nagyon ízlett, különleges húspástétom jellege volt a golyócskáknak, és a barnamártás kedvencem lett, kifejezetten jól passzolt az intenzív sós ízéhez a sótlanul, héjában főtt krumpli. Vörösáfonya mártás ezúttal nem került a tányérra, de valószínűleg nagyobb adag tud lecsúszni, ha ott van mellette a savanykás áfonya, mert bizony a tejszín és vaj elég nehézzé teszi ezt az ételt.
Örülök, hogy kipróbáltam.

3 megjegyzés:

  1. Szia!Már olyan régóta tervezem, hogy én is kipróbálom, de eddig még nem találtam igazán jó és precíz receptet. Elküldenéd nekem , persze csak akkor ha nem titkos!
    Ágota

    VálaszTörlés
  2. Szia Ágota!
    Én Barbinál találtam a bejegyzést, ő elvezet majd a recepthez egy hivatkozással. http://babikincsei.blogspot.com/2010/06/sved-husgolyok.html
    Jó étvágyat hozzá!

    VálaszTörlés