2010. május 31., hétfő

Keleti kényelem

Van nekem egy kiskutyám. Egyszer már lelepleződött itt a blogban is, hogy éjszaka belopakodik a legkisebbemhez, és ott csinál fészket magának. De a leggyakrabban azokat az árkokat, dombokat, kuckókat használja, amik a takaróm és az én együttműködésemből keletkeznek álmomban.
Ma reggel így ébredtünk:
Ez a leggyakoribb póz, leginkább a térdhajlatom közelében zuhan álomba a kis dög. Olykor, ha megfordulok, a takaró alá kerül, de az ellen sem tiltakozik.
De legyek bárhol, csináljak bármit, ha leülök, vagy lefekszem azonnal ott terem, és elfoglalja méltó helyét az ölemben, a hátamon, vagy ha máshol nem jut hely, akkor a vádlimon. Ha itt ülök a gépnél, akkor az ő foteljébe teszem a lában. Olyankor mint egy kötéltáncos, úgy mászik fel az ölembe. 

12 megjegyzés:

  1. Éééédeees!!Olyan jó fejek tudnak lenni!!!

    VálaszTörlés
  2. Annyira cuki, így mindig jókedvű lehet az ébredés.

    VálaszTörlés
  3. :)
    Régen nem voltam itt. Már több mint egy hete nem volt gépem, meg az egészségem se volt jó. Most próbálom a lemaradást behozni. :)

    VálaszTörlés
  4. Irígylésre méltó helye van! Nem féltékenyek a fiúk?

    VálaszTörlés
  5. Annyira édes:) Milyen jó, hogy ismerhetem élőben is, így teljesen el tudom képzelni:)

    VálaszTörlés
  6. Szeretnénk egy élö elöadást itt nálunk a konyhában! Nem jártok megint Nürnbergben? Puszikkal; Zs

    VálaszTörlés
  7. Ez a Csipike egy csuda édi kutyika! Ő tehet róla, hogy most már nekem is szuszog egy ilyen huncutka a lábamnál !! :))

    VálaszTörlés
  8. Tündéri! Megnyugodtam, hogy nátalok sem alszik ágyban a kutya ;)

    VálaszTörlés