2009. szeptember 21., hétfő

Életem Pálja

Kiseritől kaptam egy labdát. Azt kérte írjak Életem Páljának férfias dolgairól. Nos, éppen abban a nehéz helyzetben vagyok, mint Eri, nem igazán tudok férfias dolgokról beszámolni. Ezt még azzal is meg tudom fejelni,hogy mostanában azt szoktam mondani imádott Pálomnak, hogy "olyan jó feleségem vagy!".
Hasonlóan Erihez, én is sz..rá vagyok kényeztetve. Reggelente ágyba jön a tejeskávé, persze nem a saját lábán. Reggelire bármit kívánhatok. Lesve van minden gondolatom. Ha otthon van, a gyerekek el vannak szállítva oviba, suliba, és gyakran ezt észre sem veszem, mert szép csendben zajlik minden, hogy ne zavarjanak, tudjak aludni. Autóbuszvezető párocskám kissé rapszodikus beosztásban dolgozik, hol így, hol úgy, de ha itthon van, akkor kezébe veszi a háziasszonyi teendőket. És akkor ilyeneket csinál például:A konyhát olyan profi módon uralja, mintha ott született volna. Bármiből összedob isteni finom kajákat, és többnyire el is mosogat maga után. Mosnivalót berakja, mosást elindítja, és kiteregeti a cuccost. Vasal is olykor. Most már hajtogatni is egészen jól tud. Gyerekekkel tanul, mesét olvas, középsőmnek bepakol, hajat, körmöt nyír. Amit én csinálok, az számára szent, és sérthetetlen. Bármit megtesz, hogy tudjak nyugodtan, zavartalanul varrni. :) Amúgy neki is van saját varrógépe, próbálkozott is már vele.

De hogy megnyugtassam a kedélyeket, mindezt igazi férfiassággal teszi. Ha nem veszi észre pl., hogy savanyú tej került a kávémba, lekiabálja a fejemet, ha reklamálok. Ha hezitálok, hogy egyek vagy ne egyek, morog. Ha értetlenül ébredek, amikor már eltűnt mindenki itthonról, le vagyok tolva, hogy miért nem intéztem én az egész menetet. A jóisten mentsen meg mindenkit, amikor lekvár készül. A legutóbbi szilvalekvár négy napig főtt, és az ötödik napon belecsapott egy kübli zselatint, hogy legyen belőle valami. Amikor a dunsztból kipakolva helyükre kerültek az új szilvalekvárok, a polcon 35 üveg csücsült az előző évekről, plusz hozzá az idei 30... Elmosogat, de elpakolni nem tudja az edényeket, így ha bármit akarok csinálni a konyhában, először el kell pakolnom az edénytornyokat a tűzhelyről, asztalról, mindenhonnan. Isteni kajáira cirka 2-3 órát kell várni, onnan számolva ezt az időt, hogy hatalmas korgással jelez a gyomrunk, hogy na most aztán azonnal kaja kell bele. Na így bármi is legyen a vacsora, bekebelezzük, mert addigra már kopog a szemünk. Mos, mos, de a ruhák szétválogatása nem erőssége, meg a teregetés sem, így a vasalás utána sokkal nehezebb. Folyton ötletel, és belekotyog a munkámba, terveket készít, és felülbírál. Na de ha más mond negatívat, vagy csak negatív szagút a dolgaimra, akkor tombol, hogy engem bántanak. Ha csinálunk valamit a ház körül, vagy festünk, tapétázunk, alakítunk, vagy bármi ilyesmi történik, félnapra is képes eltűnni, hogy segédeszközt csináljon. Általában addigra én megcsinálom a dolgot segédeszköz nélkül. :)
Mint ember, nagyon hirtelen, és emiatt mi olyanok vagyunk, mint egy igazi mediterrán család. Szinte folyamatosan kiabálunk, veszekszünk. Aztán nagyokat röhögünk magunkon.

Ami engem maximálisan lenyűgöz az én férjemben, na és ez tökéletesen férfias dolog, hogy ha bármi elromlik itthon, legyen az mosógép, mixer, hajszárító, kutyafüle, bármi, ami elektromos, azt pöpecül megjavítja. Itt semmi nem kerül kidobásra. És most végre teljesen önállóan festett ajtót, fugázott üvegtéglát, rakott fel gipszkartont, glettelt, és tapétázni kezdett. De itt már segítséget kért tőlem. De a többit annyira precízen megcsinálta, hogy nagyon büszke vagyok rá. Mostanra ugyanis beletanult a színek harmóniájának fontosságába, az alakítási műveletekhez szükséges előkészületekbe, úgy mint a helyiség kiürítése, porzáró függöny felrakása, festést segítő maszkolószalagok felragasztása. :)


12 megjegyzés:

  1. Már-már elkezdtem irigykedni eme Pálra,aztán erős párhuzamokat véltem felfedezni magam Pimpájánál.
    Ha nem is ennyire,de igen közelben jár Pálodhoz.
    A hiányosságokat írjuk az idő rovására.
    Azért mindenesetre én úgy gondolom kicsiny országunk még kicsinykébb csoportjába tartozol ezzel a tulajdonsággal,hogy a tejeskávé is az ágyba vándorol nálad.:O)

    VálaszTörlés
  2. Azért a képtől leesett az állam. :) Egyébként valahogy így gondoltam. "Ismeretlenül" is ilyennek "láttalak" benneteket. :)

    VálaszTörlés
  3. a kamra nagyon rendben van;-) egyebkent annyira tudtam, hogy te nem panaszkodni fogsz (meg ha lenne is mire) es ez ANNYIRA jo!!;-)

    VálaszTörlés
  4. Hát a bejegyzés első felénél megevett a sárga irigység,aztán valamicskét helyrejöttem,hogy nálatok sem tökéletes minden,de azért még mindig van mit irigykednem.-
    Bár tudjuk: a más rétje-és férje-mindig zöldebb.:))))

    VálaszTörlés
  5. Csudi egy család vagytok!:-))))
    Zajlik az élet nállatok! csak így tovább. A pörgés az élet velejárója.:*)
    Jó volt olvasni!

    VálaszTörlés
  6. Szia!

    Kérlek, nézz be a blogomra! Szeretettel várunk téged is a barátságtakaró összevarrásához!

    VálaszTörlés
  7. Szia Mici!

    Sok puszi ennek a Minta-Pálnak!! Vigyázz csak rá és élvezd ami jár Neked!!! Szeretettel.

    VálaszTörlés
  8. Hahahaahaa..........Már megint jót szórakoztam, jó a nyelvi világod......abszolút itt vagytok előttem!
    Nekem is hasonló típus a Férjem és annyira jó, hogy megosztva tudjuk csinálni az oly sok alantas és unalmas hétköznapi melókat....
    Még egyszer gratulálok Hozzátok!!!

    VálaszTörlés
  9. Már csak azt kérdezném ezek után, nem akarja-é Pál megtanítani a férjemet főzni? cserébe megtanítja János elpakolni az edényeket... úgy, hogy soha nem találjátok meg...:)

    VálaszTörlés
  10. Ez a teli kamra :)) keresgélem az álam...
    Pályázom eg üveg savanyúságra, ha kimaradna! :D

    VálaszTörlés
  11. Nahát! :) Szerintem indíthatnátok egy tejeskávés és lekváros buszjáratot az országban, hogy egy kicsit mindenkinek olyan jó legyen, mint neked. :) A kaja miatt ne bánkódj, lassú főzéshez idő kell. :)

    VálaszTörlés
  12. Nahát Mici!!!! Olyan jót derültem így ébredés után az írásodon :-D
    Nem semmi milyen teli kamrát rittyentett Pálod :-D

    VálaszTörlés